A kalligráfia a kínai kultúra kvintesszenciája.

A kalligráfia a kínai kultúra kvintesszenciája.

Az ókori keletiek a barlang falára, csontokra és teknős-páncélokra vésett legelső absztrakt ábrákkal letették az írott kínai nyelv és civilizáció alapjait.

Hogy volt képes a kínai kalligráfia fennmaradni sok ezer éven át? Úgy, mint a festészet, szobrászat, költészet, zene, tánc és színházművészet: Kínában a kalligráfia is tagja a művészetek népes családjának. E hatalmas országon belül mindenütt megtalálható és a mindennapi élet szerves része. Nem csak mint nap mint nap használt írott nyelv, hanem mint a művészetek legkifinomultabbika, mely bensejében hatalmas dolgokat képes elhordozni: más művészeti ágakat, egész lelkeket.

Bár a legtöbb nyugati ember nehezen elsajátíthatónak tartja a kínai karaktereket, ezek formája nagyon sokat elárul a jelentésükről. És ha kicsit mélyebben foglalkozunk velük, lehetőségünk nyílik rá, hogy bepillantsunk a keleti ember lelkének mélyére.

A kínai piacokról már biztos jól ismerjük a legjellegzetesebb karaktereket. Nyakláncok, pénztárcák, ajtódíszek kelletik magukat minőségi és kevésbé minőségi formában: mind egy-egy sokat jelentő, ám a nyugati embernek keveset mondó írásjel. Ezeket mélyen ismerve a szakma mesterei gyönyörű finomságú műveket alkotnak.

Alkotásaik a hagyomány szerint díszítenek nappalikat, dolgozó- és hálószobákat, bejárati ajtókat és köztereket, dísztárgyakat és általában minden olyan dolgot, aminek írásra alkalmas felülete van.

Folyt. köv.